Ágnes Erdélyi

"A 79-es Charta-aláírás után nagyon gyorsan eszkalálódott a dolog. Én úgy szoktam magamban mondani, hogy decentralizálódott az ellenzéki mozgalom, több centrum alakult ki, kiderült, hogy mások is vannak, művészek, a Szabó Miki féle szemináriumok, a szociológusok, a cigány kutatás. Szóval egyszer csak kiderült, hogy rengeteg minden történt, amiről vagy hallottunk, vagy nem. Vagyis a második aláírás után hatalmasat tágult hirtelen a kör. Több centrum lett. Elég gyorsan kialakultak a majdhogynem intézményes formái is, mint a szabadegyetem meg a SZETA. Ráadásul a második Chartát komoly megtorlás követte, és ez a retorzió adta azt, hogy megindult az Állástalan Diplomások Segélyegylete, a KUKI (Kirúgottak Után Kutató Intézet) és a MUKI (Munka Után Kutató Intézet). Például mi Vilivel gyűjtöttünk pénzt. Elég jó klientúránk volt. Nem csak a saját körünkből lehetett gyűjteni, hanem olyanoktól is, akik nem írtak alá, nem folytak bele semmibe, de nagyon rokonszenveztek ezzel a dologgal. És rendes összegeket adtak erre a célra. […] Volt, aki azt mondta, hogy havonta ad, volt, aki egy alkalommal adott egy nagyobb összeget. Kiderült, hogy sokan rokonszenveznek velünk. A Szabad Európa nagyon jó publicitás volt, sokan hallgatták. Ekkor már törekedtünk arra, hogy szervezetté, intézményessé váljon az ellenzék. Például a szabadegyetem azt jelentette, hogy hétfőnként ez volt a program. Sok helyen volt, az Óra utcában, aztán a Batthyány tér környékén, és mintha a Visegrádi utca környékén is lett volna. Tamás Gazsi előadása ott volt, tisztán emlékszem, de hogy kinél, nem tudom. Többször eljártam addig, amíg Kis János tartotta a szovjet típusú társadalmakról, az nagyon érdekes volt. Én akkoriban orosz eszmetörténettel foglalkoztam. A SZETA is rendszeresen tartott gyűjtéseket. Nem voltam tag, de elmentem a hangversenyekre, meg gyűjtöttem is. Aztán később, amikor a metodistáktól kivált Iványi Gábor csoportja teológiai képzést szervezett maguknak, ott tanítottam filozófiát. Lakáson tartottuk ezeket is. A pénzről akartam elmesélni, hogy egyszer, amikor gyűjtöttünk pénzt a kirúgottaknak, volt nálunk egy betörés. Nagyon kevés dolgot mozdítottak el. A fiókban egymás mellett volt a háztartáspénzünk, az kevesebb, és a gyűjtött pénz, a közpénz. A háztartási pénzhez nem nyúltak, a közpénzt viszont elvitték. Ott volt mellette az elszámolás: csak összegeket írtam persze, a nevek nem voltak ott, csak elszámolásként, a dátum és összeg, ahogy kaptuk. Azt is elvitték. De fegyelmezetlen volt, aki ezt csinálta, mert nyilván tilos volt neki, de elvitt mást is. Én nagyon spórolós voltam, akkoriban drága volt a jó cigaretta. Valamikor február táján volt ez a betörés, és karácsonyra kaptam egy karton finom cigit, abból még volt néhány csomag, azokat is elvitte."